« Viktoriánus Live »

Hadgyarkolat a jégmezőkön

A héten a Svéd Királyság hadserege Jämtland provinciában, az Östersund városa melleti jégmezőkön és havas fenyőerdőkben "megelőző hadgyakorlatot" tartott. A hadgyakorlaton két hadsereg, összesen tizenkét hadosztály vett részt, többek között a Királyi Testőrség és a sarkköri hadviselésre kiképzett elit Jégvadászok is. A hadgyakorlatot Markus Görvis tábornok vezette, akit még a visszafogott elemzők is szélsőségesen nacionalistának jellemeznek.

A svéd hadsereg új fegyvereket is kipróbált a hadgyakorlaton, melyekkel a tervek szerint hamarosan az egész hadsereget felszerelik. Ezekről a hadsereg illetékesei nem sokat árultak el, de annyit tudunk, hogy vannak köztük különleges, fagypont alatti hőmérsékleten is működő, gőzmeghajtású jégsiklók és jéghajók, valamint fagybombák és fagyfegyverek. A hadgyakorlat nyilvános bemutatóján egy fagyfegyvert, a 'Skadi' nevű, a tél és vadászat istennőjéről elnevezett eszközt tudósítónk is megtekinthette, de működés közben nem láthatta.

Úgy tudjuk, hogy a hadgyakorlaton két képzeletbeli ellenséges ország elleni harcot modellezte a svéd vezérkar. Híreink szerint a két ország a medvés zászlóval felvonuló Rossland és a sasos lobogó alatt harcoló Thysland volt. (Svéd nyelven Oroszországot Rysslandnak, Németországos Tysklandnak nevezik.) Az orosz és német katonai diplomácia magyarázatot követelt a svéd hadseregtől, de választ úgy tudjuk, nem kaptak. Az orosz katonai küldött, Norvanov ezredes szerint felháborító a svédek hadgyakorlata, és az Oroszországra tett utalás sértő, mely "megbolygatja a két ország békés viszonyát". Megkeresésünkre a német Helmut von Moltke vezérezredes csak annyit mondott - "Ha jönni akarnak, jöjjenek. Állunk elébe."

Svédország tagadja, hogy a hadgyakorlat katonai agressziót jelentene.

Új korszak a régi-új gyarmatoknak

Őfelsége, XIII. Alfonz spanyol király új Alkirályt nevezett ki dél-amerikai gyarmatai élére, miután egy hónapja elhunyt a kilencvenkét éves Hernando Martín ezredes, az eddigi Alkirály. Francisco Adriano Aznar gróf, az újonnan kinevezett gyarmati kormányzó a múlt héten érkezett Limába, az alkirályi palotába. Az új Alkirály elődjénél nagyobb szabadságot ígér a gyarmatoknak, és igyekszik majd javítani a diplomáciai viszonyokat a Német Birodalommal.

"Nem katonaként, hanem civilként fogom vezeti a gyarmatokat." - ígérte az új Alkirály. Elődje a XVII. század kegyetlen módszereit idézte vissza, az indián őslakókat kíméletlenül elnyomta, rákényszerítette őket a spanyol nyelv használatára, sőt, az oktatási intézményekben kötelezővé tette az anyaországi spanyol dialektus használatát. Támogatta az anyaországi spanyol irodalmat és kultúrát is, és a függetlenség időszakában bevett hadkötelezettség alsó határát tizenhétről tizenöt évre csökkentette.

Uralma utolsó idejében Peruban, Bolíviában és Ecuadorban is komoly felkelések törtek ki. Aznar gróf ígéretet tett az elnyomó intézkedések visszavonására, a nyelvhasználat szabadságára, és a dél-amerikai piacok termékeire kivetett spanyol vámszabályok enyhítésére.

Török-perzsa közeledés

Megkezdődtek a tárgyalások Quatarban a Török Szultánság és a Perzsa Birodalom között, melyek fő témája a Perzsa-öböl. Mivel az öböl keleti oldala perzsa, míg nyugati oldala török felségterület, eddig komoly vitákat okozott, hogy mekkora a két hatalom felségvize. A Perzsa-öböl gazdag halban, kagylóban és olajban, ezért fontos a felségvizek meghatározása. A problémát az okozza, hogy a nemzetközi jog 50 tengeri mérföldben határozza meg az országok felségvizét - azonban a Perzsa-öböl mindössze 30 tengeri mérföld széles, így a Török Szultánságnak és a Perzsa Birodalomnak is csak 15-15 tengeri mérföld jutna. Mivel azonban a nyugati (döntően török) parton is vannak perzsa területek, a helyzet tovább bonyolódik. Ennek megoldására ülnek most össze a két birodalom illetékesei.

A tervek között szerepel az összes olajlelőhely perzsa kézben tartása, cserébe a kitermelt anyag egy részének átadásáért a törököknek, a halászati területek közös használata, és egy öt tengeri mérföld széles középső, semleges haditengerészeti folyosó kialakítása. Noha távoli terv még csak, felmerült már az is, hogy a két birodalom tengeri kereskedelmi szövetséget hoz létre a Perzsa-öbölben, és ezen a területen eltörlik a kereskedelmi vámokat, és a hajók közös zászló alatt hajóznak majd. Mivel mindkét országnak hatalmas tengerparti területei vannak a Perzsa-öblön kívül is, ez a terv súlyos gátakba ütközhet. Mégis, elemzők úgy gondolják, hogy a törökök és perzsák közti régi ellenségeskedés végét, és egy új, baráti viszony kezdetét jelentheti a kereskedelmi szövetség terve.

A tárgyalásokon várhatóan szó lesz tengeri határok és kereskedelem mellett vallási kérdésekről is. A Török Szultánság legnépesebb vallása a szunnita iszlám, míg Perzsia síita iszlám hitű, és a két irányzat között évszázados ellenségeskedés húzódik.

Tőzsdei szárnyalás vagy nemzetközi manipuláció?

Az amszterdami tőzsde a héten rég látott szárnyalásba kezdett, a részvények többsége ötven százalék fölötti hasznot hozott, a legjobb eredményt a Holland Gyarmati Bank könyvelhette el, melynek részvényei három nap alatt 102 guldenről 258 guldenre ugrottak. A Holland Gyarmati Bank igazgatója, Piet De Groot szerint ez a bank megbízhatóságának, remek gyarmati befektetéseinek és a feszült nemzetközi helyzet miatti megnövekedett pénzforgalomnak köszönhető. A Holland Gyarmati Bank Európa egyik legnagyobb forgalmú bankja, a Holland Keleti-Indiákon több mint ötezer betétese van.

Tőzsdei szakértők szerint ennél sötétebb a helyzet, mert egyedül a körülmények nem tesznek lehetővé ilyen ugrásszerű növekedést. Egy neve elhallgatását kérő szakértő szerint ekkora változáshoz komoly manipuláció szükséges, részvények tömeges és azonnali eladása, sőt, akár a teljes tőzsdei rendszer mozgatása. Ez nem csak a Gyarmati Bank részvényeire igaz, az összes részvény hirtelen, szinte egyszerre szökött az égig. Hogy kinek jó az amszterdami tőzsde szárnyalása, vitatott, de biztos, hogy számos európai hatalom bír érdekeltségekkel Amszterdamban, akár állampapírokon, akár állami vállalatok részvényein keresztül.

Őfelsége, Wilhelmina, Hollandia Királynője felkérte a Holland Pénzügyi Főfelügyelőséget, hogy azonnali vizsgálattal járjon a dolgok végére.

Hitelesített kávé

A Kávé Világtanács egy kávé védjegy kibocsátását határozta el, mellyel el kívánnak látni minden, a Világtanács országaiban az előírásoknak megfelelően készült kávét. A védjegy ujjnyi széles, pecséttel ellátott papírszalag, mely lezárja a doboz vagy csomag tetejét, biztosítva, hogy a védjegy elhelyezése után legközelebb csak a vásárló nyissa azt ki.

A CSA és Hollandia tiltakozott a védjegy ellen. A Konföderáció érvelése szerint a kávé védjeggyel ellátott termékek azt sugallják, mintha minden más termék rossz minőségű, vagy hamisított lenne, ráadásul a védjegy nem garantálja, hogy a kávé a szállítás során ne sérüljön meg. Hollandia, noha nincs jelentős kávé-feldolgozó ipara - szintén aggodalmait fejezte ki, mert szerintük a védjegy az azonos eredetű kávék között is különbséget tesz - Hollandia ugyanis Etiópiából és Törökországból vásárolja a nyers kávét, melyet magas minőségben készít el, de mivel nem tagja a Világtanácsnak, nem lenne jogosult használni a védjegyet.